Rendszertani besorolás
Törzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Alosztály: Lepidosauria
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Család: Kaméleonfélék (Chamaeleonidae)
Alcsalád: Kaméleonfélék (Chamaeleoninae)
Nemzetség: Chamaeleo
Alnemzetség: Chamaeleo
Faj: Calyptratus
Alfaj: Calyptratus
Származás
Jemen délnyugati része és Szaúd-Arábia déli része
Élőhely
Cserjés-fás területek, félsivatagos részek, öntözött kultúrterületek, maximum 1000 méteres magasságig.
Leírás
A sisakos kaméleon a nagyobb testű kaméleonokfajok közé tartozik, a hím átlagos testhossza farokkal együtt elérheti a 35-45 cm-t. A nőstény általában ennél kisebb méretű, 27-35 cm-es lesz kifejlett korában. Az állat a nevét a hatalmas sisakjáról kapta, aminek szerepe van a vízhez jutáshoz és a hőháztartás szabályozásában. A hímeknél aránytalanul nagy lehet ez a fejdísz, a nőstényeknél általában jóval kisebb. A nemek meghatározásában a hímeknél látható hátsó sarkaknál elhelyezkedő sarkantyú nyújt segítséget.
Színük az ivarérettség elérése előtt a zöld és a barna árnyalatai, majd ivaréréskor láthatóvá válnak a nemek közötti színkülönbségek. A hímek rendkívül színesek lehetnek, zöld, kékeszöld, kék, citromsárga, narancssárga, barna, fehér és fekete minták jelenhetnek meg rajtuk. A testen néhány élénk színű harántcsík jelenik meg, melyek eltérő mintázatúak lehetnek. A nőstény színei visszafogottabbak, de rajta is megjelenhetnek a zöld alapszínen türkiz, narancssárga, citromsárga, téglavörös, barna foltok, csíkok.
A kaméleon különleges színváltoztató képessége ennél a fajnál is jól megfigyelhető, mely leginkább a hangulat függvényében ingadozik. A legdurvább színeket kiváltó okok, ha a hím egy másik hímmel találkozik vagy udvarol a nősténynek, esetleg meglátja saját magát a tükörben. A nyugalmi állapot színei ilyenkor hirtelen megélénkülnek, a kontúrok élesebbek lesznek. A nőstények legfeltűnőbb színváltozása párosodás után következik be, amikor a zöld alapszín rövid idő múlva feketévé válik, melyen sárga és türkiz pöttyök jelennek meg, így jelezve a hímnek, hogy a megtermékenyítés sikeres volt, jelenléte innentől nem kívánatos. Ez a színelváltozás a tojásrakás után is megmarad még egy ideig.
Testfelépítés
A kaméleon testét pikkelyek borítják, melyeket bizonyos időközönként az állat részleteiben vagy egészben levedli. Az állat hátán és tokájánál taraj található. Alakja a gyíkoktól eltérően oldalirányban lapított. Egyéb sajátosságok: a szemhéjak szinte teljesen összenőttek, ezáltal az állat látása nagyon éles, aminek fontos szerepe van a zsákmány felfedezésében. A szem másik különlegessége, hogy egymástól függetlenül mozgatható, így általában az állat az egyik szemével a táplálékot fürkészi, a másikkal a rá leselkedő veszélyt lesi. Másik különleges és fontos szerve a nyelve, amely egyedülálló az állatvilágban. A nagy sebességgel kilőtt nyelv hossza akár az állat testhosszát is elérheti. A gyors kilövés a nyelvcsontnak köszönhető, amely rugószerűen lövi ki a ragadós tapadókorongban végződő izmos nyelvet. A nyelv ragadós vége tapadókorong szerűen körbefogja a zsákmányt, és vákumot képezve tartja azt a szájba kerülésig. A kaméleonok apró fogaikkal alaposan megrágják a zsákmányt. Egyéb sajátosságuk még a lábujjak különös módosulása, amely teljes mértékben a fán élő életmódhoz alkalmazkodott. Öt lábujjuk 3/2 arányban összenőtt. Ötödik lábnak tekinthetjük farkukat, mellyel rendkívül jól képesek kapaszkodni.
Életmód
Nappali aktivitású állatok, az első fényekkel kelnek és sötétedéskor mindig a megszokott alvóhelyükön térnek nyugovóra. Hidegvérű állatok, így a reggeli órákat legszívesebben napozással töltik, majd miután felmelegedtek azonnal zsákmány után néznek.
Életkor
Elérhetik akár a 4-6 évet is fogságban.
És egy kis anatómia
A képen a nőstény Sisakos kaméleon belső szervei láthatók.